Költészet
Tudtomon kívül a költészetbe születtem bele – és erre csak kevés ideje, közel ötvenévnyi költői-művészi aktivitás nyomán jöttem rá. Tizennégy éves koromban kezdtem el verset írni, ugyanakkor zenélni és zenekart alapítani (hatvanas évek közepe, beat-hullám), tizenöt évesen pedig kísérleti színházi munkában részt venni – és a tapasztalat e kezdetei lényegében még külön szálon futottak. A kollektív ihletés nélkülözhetetlen terei: a zenei ügyködésé a hetvenes évek elején, a kísérleti színházié az évtized közepén megszakadtak – ám a színpadi rutinszerzés intenzíven folytatódott az egyre professzionálisabb versmondás terén.
Az igényesnek szánt versírói alkalmazkodás – a korszak irodalmi intézményrendszere által még elfogadhatónak tartott költői praxis feltételeihez – néhány éve után (hetvenes évek második fele) első kötetembe (Ismeretlen monológok, Szépirodalmi, 1981) szerkesztés közben már becsúsztak hang- és akciókölteményeim szövegtipográfiai változatai, ami utóbb jelentős sértődést váltott ki a kiadó vezetésében. Innen viszont már következetesen haladtam a magam totális költészeti útján, amelyen a létező, illetve a lehetséges költői(-művészi) nyelvek teljességében gondolkodhattam. Mivel pedig a profi zenészekkel való tartósabb együttműködés már a Fölöspéldány irodalmi csoport aktív éveiben (1979-82) lehetetlennek bizonyult, nem volt más választás, vissza kellett térnem a saját zenekar alapításához: Konnektor (1984-), később Spiritus Noister (1992-), illetve a külföldi zenekarokkal való együttműködéshez (kiemelkedő tapasztalatként: Towering Inferno, 1992-2005).
A színpadi fellépések-performanszok, a költői közlés megoldása hangköltészeti-zenei lemezeken, mindezeknek a nyomtatott felületeken való újraalkotása – természetesen a szövegversekkel, illetve azoknak az élő vagy stúdió-térbe, később a videó-közlés közegébe emelt változatokkal együtt – költői munkám komplex és tágas nyelvi és élményterévé vált. Kétségtelen, hogy ennek a (korántsem társtalan) függetlenségnek és autonómiának volt ára: az irodalom terében mozgó sok-sok barátom – természetesen? – közömbös, olykor érzéketlen maradt e praxis iránt, így tevékenységem az irodalmi élet perifériáján mozgott (legalábbis Magyarországon). De a periféria szabadságot ad, és ha a centrális látótérbe talán soha nem kerülnek is be tevékenységed eredményei, ámde a figyelem centrumában szükségképpen változó tartalmakkal szemben mindig ott maradnak a periferiális látótérben. Hosszú idő után ismerős, otthonos, már-már baráti idegenné válhatsz. És ez jó, mert autonóm maradtál, de nem ellenség, sem Marslakó.
És mivel a költői megismerés és az arra alkalmas nyelvek a teljesség terét, a 360 fokos látás tapasztalatát nyitják meg, felismerhető, hogy a költészet végeredményben maga a világ, és a világ maga a költészet, ha felismerjük azt benne. Ennek tudatosodása több évtizedes – és ma is nyitott – folyamat volt számomra, minek során felismertem azt is, hogy első, még ösztönös próbálkozásaim pontosan és tévedhetetlenül nyitották meg előttem azt a költői teret, amelyet aztán mindjobban belaktam. Ami végül is csak úgy volt lehetséges, hogy az érett tudat előtti öntudatlan években is ebben a világban lebegtem, oda születtem – hogy felfedezzem magam benne, tán nemcsak a magam hasznára.
Szkárosi Endre
(ima) (azokért) (ezekért)
A gyermeki vér folyása
csörögjön ereitekben
az én ereimen és életeteken túl
ami az emberi testben
a kozmoszt teszi szabaddá
a napi fogságok
és az elbukó elhatározások
gyenge szövevényén átderengve
Unalmas vicceitek
és a nehéz derű küzdelmének
csillogása szemetekben
erőt ad nekem
hogy emberül viseljem
kényelmes életem
és gondjaimat melyekért
mit meg nem adnátok
Gyűrött verseitek a fáradt
lapokon és ráncaitokban
az én reményem éltetik
hogy a szív szorulni
a szem nedvesedni képes még
idegenekben élő
ezernyi énemért
Ez az a szép kedv
mely olykor a napsütötte
vagy árnyékba boruló temetőkben
már évek óta elfog
hogy nem azért szép a halál
mert véget vet egy szenvedésnek
újakat szülve az itt maradottaknak
hanem mert végleg velünk marad
aki porhüvelyében éppen távozik
Nem sok, mit kérek tőled, Uram:
erőt, akaratot, türelmet és szenvedélyt –
a szeretetet már zsigereimbe kódoltad
nem tudom mikor
méltóságáért naponta megküzdenem
lett az én feladatom
És adj még sugárt ezekbe
(azokba) a szemekbe
hogy az életük templom lehessen:
festetlen, romos, de csillogó,
mint az ármányos felhők fölött
a te fényed, Uram.
Inventio poetica
Takaróm fekete sólyom
Elszáll mire kimondom
Kereng a zivatar éjig
Lebeg a légben egy évig
Itatom szív parazsából
Csókolom ég havasából
Hova is szállna a bátor
Bátor fekete sólyom
Oda a szívem a bútól
Rabigában csiszolódom
Bárcsak te szabad lennél
Álmom a szélbe temetnéd
Le ne szállj kizsarolt földre
Az égen keringsz örökre
Hét és fél hónapja
Hét és fél hónapja halt meg az anyám.
Azóta mindig új zoknit veszek.
A feléig hímzett, kék falvédő ágyamnál vár.
Nincs esti telefon, hétvégi ebéd, utóbb valahol.
Már nem írja senki a családfa gallyait,
az emlékezet mögött nincs ismeret.
Nem állsz a hátam mögött, mint mikor kellett,
hangod hát mindig onnan hallom már.
Az utolsó voltál, kiről mindenki tudja,
hogy mindent tudott.
Szonett
Egyegyegyegyegyegyegyegyegyegye
Gyegyegyegyegyegyegyegyegyegyeg
Yegyegyegyegyegyegyegyegyegyegy
Egyegyegyegyegyegyegyegyegyegye
Gyegyegyegyegyegyegyegyegyegyegye
Yegyegyegyegyegyegyegyegyegyegy
Egyegyegyegyegyegyegyegyegyeg
Gyegyegyegyegyegyegyegyegyegyegye
Eygeygeygeygeygeygeygeygeygeygy
Geygeygeygeygeygeygeygeygeygey
Eygeygeygeygeygeygeygeygeygeygy
Ygeygeygeygeygey
Geygeygeygeygeygeygeygeygeygey
Ygeygeygeygeygey
Kassák
Teleki tér
A Teleki téren valaki így szólt:
jaj a Teleki téren valaki így szólt:
jaj jaj a Teleki téren valaki így szólt:
jaj jaj jaj a Teleki téren valaki így szólt:
jaj jaj jaj jaj a Teleki téren valaki így szólt:
jaj jaj jaj jaj jaj a Teleki téren valaki így szólt:
jaj jaj jaj jaj jaj jaj a Teleki téren valaki így szólt:
jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj a Teleki téren valaki így szólt:
jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj a Teleki téren valaki így szólt:
jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj a Teleki téren valaki így szólt:
jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj a Teleki téren valaki így szólt:
jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj a Teleki téren valaki így szólt:
jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj a Teleki téren valaki így szólt:
jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj a Teleki téren valaki így szólt:
jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj a Teleki téren valaki így szólt:
jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj a Teleki téren valaki így szólt:
jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj a Teleki téren valaki így szólt:
jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj a Teleki téren valaki így szólt:
jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj a Teleki téren valaki így szólt:
jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj a Teleki téren valaki így sz
jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj a Teleki téren valaki így
jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj a Teleki téren valaki
jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj a Teleki téren val
jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj a Teleki téren
jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj a Teleki tér
jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj a Teleki
jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj a Tel
jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj jaj a
Piazza Cavour
A piazza Cavour qualcuno ha detto:
ahi a piazza Cavour qualcuno ha detto:
ahi ahi a piazza Cavour qualcuno ha detto:
ahi ahi ahi a piazza Cavour qualcuno ha detto:
ahi ahi ahi ahi a piazza Cavour qualcuno ha detto:
ahi ahi ahi ahi ahi a piazza Cavour qualcuno ha detto:
ahi ahi ahi ahi ahi ahi a piazza Cavour qualcuno ha detto:
ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi a piazza Cavour qualcuno ha detto:
ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi a piazza Cavour qualcuno ha detto:
ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi a piazza Cavour qualcuno ha detto:
ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi a piazza Cavour qualcuno ha detto:
ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi a piazza Cavour qualcuno ha detto:
ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi a piazza Cavour qualcuno ha detto:
ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi a piazza Cavour qualcuno ha detto:
ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi a piazza Cavour qualcuno ha detto:
ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi a piazza Cavour qualcuno ha detto:
ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi a piazza Cavour qualcuno ha d
ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi a piazza Cavour qualcuno h
ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi a piazza Cavour qualcu
ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi a piazza Cavour qua
ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi a piazza Cavour
ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi a piazza Cav
ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi ahi a piazzA
Náměstí republiky
na Náměstí republiky někdo říkal:
jejda! na Náměstí republiky někdo říkal:
jejda! jejda! na Náměstí republiky někdo říkal:
jejda! jejda! jejda! na Náměstí republiky někdo říkal:
jejda! jejda! jejda! jejda! na Náměstí republiky někdo říkal:
jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! na Náměstí republiky někdo říkal:
jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! na Náměstí republiky někdo říkal:
jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! na Náměstí republiky někdo říkal:
jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! na Náměstí republiky někdo říkal:
jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! na Náměstí republiky někdo říka
jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! na Náměstí republiky někd
jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! na Náměstí republik
jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! na Náměstí re
jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! jejda! na Nám
Place Concorde
sur la place Concorde quelqu’un a dit:
aïe! sur la place Concorde quelqu’un a dit:
aïe! aïe! sur la place Concorde quelqu’un a dit:
aïe! aïe! aïe! sur la place Concorde quelqu’un a dit:
aïe! aïe! aïe! aïe! sur la place Concorde quelqu’un a dit:
aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! sur la place Concorde quelqu’un a dit:
aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! sur la place Concorde quelqu’un a dit:
aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! sur la place Concorde quelqu’un a dit:
aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! sur la place Concorde quelqu’un a dit:
aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! sur la place Concorde quelqu’un a dit:
aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! sur la place Concorde quelqu’un a dit:
aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! sur la place Concorde quelqu’un a dit:
aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! sur la place Concorde quelqu’un a dit:
aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! sur la place Concorde quelqu’un a
aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! sur la place Concorde quelqu
aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! sur la place Concorde qu
aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! sur la place Concord
aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! sur la place Con
aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! sur la place
aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! aïe! sur la p
Trafalgar Square
in Trafalgar Square somebody said:
yeah: in Trafalgar Square somebody said:
yeah yeah: in Trafalgar Square somebody said:
yeah yeah yeah: in Trafalgar Square somebody said:
yeah yeah yeah yeah: in Trafalgar Square somebody said:
yeah yeah yeah yeah yeah: in Trafalgar Square somebody said:
yeah yeah yeah yeah yeah yeah: in Trafalgar Square somebody said:
yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah: in Trafalgar Square somebody said:
yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah: in Trafalgar Square somebody said:
yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah: in Trafalgar Square somebody said:
yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah: in Trafalgar Square somebody said:
yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah: in Trafalgar Square somebody
yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah: in Trafalgar Square some
yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah: in Trafalgar Square
yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah: in Trafalgar Sq
yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah: in Trafal
yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah: in T
(to be continued by anybody)
Szkárosicon cd
Silent film and sound poetry by Endre Szkárosi 1994 Artpool
Petőfi kűr slam
Agyba!
Slamvers
Adj, kicsinyem, egy kópiát!
Kérded, miből: no de nahát!
Adj egy kortyot az agyadból, vagy hát
egy mallért a zsebedből, mi mást?
Egy síkos, ragadós tenyért,
cserébe Istenért,
egy száraz, fakó pinát,
egy pattantyút, mi Góliát-t
a földre nyomta, ilyen fajta kópiát
kérek tőled, Dávid fiam,
nem bonyodalmat, csak némi fórt,
mer’ nekem erős ez az iram,
kevés a pina, és sok a flört,
hova vezet ez, kisfiam?
Az én koromban már minden eldőlt,
kudarc, bukás, ájulás, árulás,
sok kicsi flört és ritka dugás,
mi nagy néha nagy, vagy inkább emlék?
Kezed fogd le, ne sóhajtozz,
ne szisszenj minden kis szilánkhoz,
mindig lesz pár, aki kiátkoz,
egy jobbcsuhás, egy balcsuhás,
ki más?
Tanár az tanár, a költő meg… ki is?
Ha vén pedofilon csüng egy pisis?
Ha gerontofilon matat egy löttyedt pasas?
Gyerekeim, ez már infernális,
Sőt, egyenesen gyilkos, micidiális!
Hogy? Mi van? Valaki már itt piál is?
Vagy ma kezdődött a majális?
Így kezdődött az apámnál is:
az ivás öl, butít és dezinficiál!
Ne már!
És egyáltalán: mit jelent az, hogy micidiál?
Csak nem azt, hogy a faszom egy picit kiáll?
Ez már a közeli agyfrász!
Egyrészt…
Másrészt nem t’om,
tán az agyba tolt beton.
Szóval, kicsinyem, hozz nekem néhány kópiát,
példányt, mintát, másolatot,
az agyadból, ha már úgy van,
hogy úgyis más tolat ott,
legalább nem leszünk neki útban.
Jó lesz nekem a guminő is,
csak olyan legyen, aminő visít is,
legyen benne aminósav elegendő,
mindegy is, hogy fehér-e vagy szerecsen ő,
hozhatod néha a Misit is,
csak el ne vigye – őt vagy engem – a szifilisz!
Ó, minő étvágy, ó, minő tag!
Belép a pártba is ő, ha elég tág.
Az élmunkában az élre hág,
nem mondanám, hogy lagymatag!
Ő a Misi, ő a Misi,
ő hoz kópiát
mindenből, ami nő az ég alatt,
hoz fakó pinát
ez a derék alak,
a Misi, a Misi,
mit nyalhat untig,
aki nem hiszi!
